2016/01/31

A normális olyan unalmas...

Hetek óta a dolgozó sarok turbózásán pörgök, melynek elég szép eredményei vannak; úgy néz ki, hogy egy kis dekorálás és kisebb rendszerezés van még hátra. 
A nagy ötletelgetés közben egy ócska aranyszínű képkeret is majdnem az áldozatommá vált, le akartam azt is szórni a réz színű festékspray-vel. :-D Mint tudjátok, teljesen rákattantam a rézre, aki esetleg lemaradt a munkálatokról, ITT pótolhatja! ;-)
Szóval addig-addig gondolkoztam, hogy végülis megbarátkoztam az arannyal, de tudtam, hogy a dolgozó sarokba így nem fog illeni. Persze azonnal jött egy gyors ötlet, hogy a gardróbszekrényemmel szemben felszabadult nemrégiben egy jó kis falfelület, így hát odapróbáltam a keretet és le voltam nyűgözve, annyira tetszett! Igenám, de mit rakok bele??? Na és ezen a ponton szokott elkapni a sodrás, ami most is így volt. Kicsit így, kicsit úgy,  jobbra, balra döntve próbálgattam a keretet és onnan már nem volt megállás; jött az ötlet a szövegekre is, ami  igazán passzolhat ehhez az installációhoz. Majd gondolkoztam, hogy a szövegeket csak kinyomtatnám, de úgy olyan snassz lett volna, ezért elővettem a vízfestéket és megfestettem. :-) Iszonyúan tetszik, hogy a betűk sem teljesen egyformák,  a vízfesték gyönyörű, ahogy kicsit megfolyik a papírom, majd elissza. Imádom ezeket a plecsniket és mostanság amúgy is jellemző rám a minden eddiginél kreatívabb gondolkodás, szóval minden olyan "AWESOME" és "OUT OF THE BOX". 
Pillanatnyilag ez vagyok én! ;-) Megérte ez a kis kitérő a dolgozó sarok munkálatai alól!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése